Miért üzemeltetjük, amit építünk
Sok fejlesztő az élesítés után kiszáll a projektből. Nálunk ugyanaz a csapat írja és üzemelteti a rendszert. Leírjuk, miért.
A szoftver két részből áll: abból, amit megírsz, és abból, ami utána történik vele.
A kettő közül a második a nehezebb. Nem azért, mert nehéz kódot írni, hanem mert az éles üzemben olyan helyzetek jönnek elő, amelyekre fejlesztés közben nem gondolsz. Mennyi kérés érkezik a csúcsidőben? Mi történik a gyorsítótárral, ha az adatbázis lassabban válaszol? Ki kap értesítést, ha egy szerver leáll? Ki dönti el, hogy visszaállunk-e az előző verzióra, vagy javítjuk a hibát?
Ezek döntések, nem csak kód
Ezeket a döntéseket az hozza meg jól, aki ismeri a kódot: aki tudja, miért épül pont úgy a fizetési integráció, és miért nem próbálja újraküldeni a rendszer az ügyfélnek szóló értesítőt.
Ha a fejlesztő a projekt végén átadja a rendszert egy külön üzemeltető cégnek, ez a tudás vagy elvész, vagy hosszú dokumentációkban próbálják átmenteni. Mindkettő rosszabb, mintha a fejlesztő csapat egyszerűen a projekten maradna.
Ezért ugyanaz a csapat csinálja végig
Nálunk ugyanaz a csapat:
- Felméri a projektet, mielőtt fejleszteni kezd.
- Megírja a saját kódját, a feladatra szabva, nem sablonból.
- Élesíti a saját infrastruktúránkon vagy a tiéden.
- Üzemelteti: felügyeli, javítja és frissíti, hónapról hónapra.
Ez időt és pénzt takarít meg, és nem marad olyan feladat, amelyről senki sem tudja, kinek a dolga.
A szoftver sosincs kész. Ezért az élesítés után is a projekten maradunk.